Bélával ketten maradtunk itthon a minap, estfertályt. Szőrös kis családtagunk kiült bámészkodni, mint nála minden nyáron megszokott valamely ablakba. Most épp az utcát nézte, nem a hátsó udvart. Én közbe megejtettem a féléves áttisztítást, átkenést, kapott négy prizmát a két kerék.
ez utóbbit remélem apám anyám nem látja, ha meg egy idő után igen nem néznek rám csúnyán. Nagyon.